Magyarország: Trump 52. tagállama?

Miért lett Magyarország az EU trójai falova és Trump kis kedvence?

 

 

chatgpt_image_apr_25_2025_06_54_34_pm.png

Orbán Viktor eldicsegette, hogy Donald Trump rendszeresen kérdezi tőle, mikor lépünk már ki az EU-ból. Miniszterelnökünk persze úgy adta elő, mintha Trump telefonja egyfajta dicsőségfal lenne, amely bizonyítja, hogy őt – egy kis magyarországi község nagyra nőtt fiát – még az amerikai elnök is rendszeresen zaklatja fontos kérdéseivel.

Orbán Viktor úgy állítja be, mintha Trump valóban világpolitikai tényezőként tekintene rá, akinek egyetlen leggyintése is elég lenne ahhoz, hogy átrajzolhatja Európa térképét. Viktor meg büszkén meséli ezt a pilisvörösvári lakossági fórumon, mintha Trump már csak az ő válaszára várna, hogy nekikezdjen újraépíteni az Atlanti-óceán túloldalán „nagy és erős” Amerikáját. Valójában azonban ez inkább hasonlít arra a helyzetre, amikor a kisgyerek dicsekszik, hogy a suli legmenőbb diákja néha megkérdezi tőle, mikor lesz már bátorsága elszívni az első cigarettáját. Trump kérdése egyszerre kedves és abszurd, Viktor válasza pedig – miszerint majd kilépünk, ha „jobb lesz kint, mint bent” – épp olyan ködös, mint amilyenek a közbeszerzési szerződések az utóbbi években.

Orbán azt próbálja sugallni, hogy Putyin és Trump között ő a híd, a globális politikai sakkjátszma egyik kulcsfigurája, de valójában legfeljebb egy „poleznij idiot” lehet mindkettő szemében. Putyin ezt a szerepet már rég kiosztotta neki, Trump esetében pedig még csak az sem biztos, hogy saját ötletekről van szó. Könnyen lehet, hogy Trump is csak Putyin ukáza alapján kérdezgeti Viktort az EU-tagságunkról. Ha pedig nem, akkor az még rosszabb – mert akkor Trump nemcsak Putyin hasznos idiótája, hanem egyenesen az embere, aki aktívan dolgozik Európa meggyengítésén és szétesésén, és közben keresi és támogatja azokat az európai "erős embereket", akik segítenek neki végbevinni ezt a tervet.

Mindezek fényében Orbán EU-val kapcsolatos nyilatkozatai nem meglepőek. Ő maga vallotta be, hogy az EU-tagságunk pusztán üzleti döntés számára, addig maradunk bent, amíg neki személyesen megéri. Az igazán érdekes kérdés viszont az, hogy az Európai Unió miért tűri még mindig ezt a folyamatos fenyegetőzést és zsarolást, az állandó vétózgatást, keresztbe tevést és az EU működésének szándékos akadályozását. Talán ideje lenne végre fordítani a dolgon: nem Viktor vezetné ki Magyarországot az EU-ból, hanem az EU köszönné meg a részvételt, és udvariasan megmutatná Viktornak az ajtót, mint egy vendégnek, aki túl sokáig maradt, és közben még a házigazda kanapéjára is sáros csizmában mászott fel.

Meddig tűri még az EU, hogy Orbán – az unió keleti trollja – folyamatosan játssza ezt a megalázó játékot? Talán éppen ideje lenne az EU-nak megmutatnia, hogy az egység nem egy üres szlogen. Ha Orbán Viktor valóban világpolitikai tényező akar lenni, akkor engedjük el végre: hadd próbálja meg Trump oldalán – az Egyesült Államok 52. tagállamaként.