„Egy hét telt el, és senki sem beszél róla.”
Ez a mondat nemcsak a Csernobilról szóló hallgatásról szól – hanem mindenről, amit eltemetünk magunkban. Egy világban, ahol az igazság nem közös, csak személyes – ha egyáltalán.
Ez a novella a hidegháború utolsó éveinek fojtott légkörét idézi meg:…
Ez az idézet régóta visszhangzik bennem. Talán mert én is láttam, ahogy egy világ kifordul önmagából, és ahogy emberek – barátok, szerelmek, ismerősök – próbálják megtalálni benne a saját helyüket. A novella, amelyet most ajánlok, erről a határhelyzetről szól. Külső és belső határokról, amelyek…
Vannak falak, amelyeket kőből emelnek — és vannak, amik belőlünk épülnek. Ez a novella nem csak a berlini falról szól. Sokkal inkább arról, hogyan próbálunk eligazodni a történelem viharában, hogyan próbálunk hűek maradni önmagunkhoz akkor is, amikor minden változik körülöttünk.
A történetben…
1984 február 9-én, a hivatalos gyásznapon, amikor a Szovjetunió a világ előtt Andropov halála felett siránkozott, valami egészen más történt velem. Ez a novella, Nemzeti gyász, személyes emlékemen alapul: egy este Zólyomban, két diák, egy kocsma, ahol nem kellett volna nyitva lennie — és egy sor…