Illúziók Nélkül


2025.jún.22.
Írta: Alex Buday Szólj hozzá!

A kocsma kidobója visszatért – és most tényleg mindenkinek kiosztja

Avagy mit csinál az ember, ha ismét övé a világ legerősebb hadserege, de továbbra is úgy gondolkodik, mint egy televíziós vetélkedő zsűrije.

Donald Trump teljes egója tükörképében tért vissza – nem mintha valaha is valóban távozott volna. Ám immár fél éve újra hivatalban van, s nem csupán posztolhat és fenyegethet, hanem parancsot is osztogathat. Minek kormányozni, ha lehet bombázni? Az Egyesült Államok újabb támadása Irán ellen aligha…

Tovább

A Birodalom utolsó pénztárosa

Egy történet arról, hogyan süllyed el egy globális valuta, miközben odabent még halkan szól a jazz, és a poharak félig tele vannak.

Valaha vállalkozó voltam. Nyersanyagokkal kereskedtem, ahol a dollárárfolyam nem elméleti kérdés volt, hanem napi túlélés. A világpiaci árak, a szállítási határidők, az áfatörvények és az árfolyamkockázat nem PowerPointban léteztek, hanem a raktárban és a banki kivonatokon. Tudom, mit jelent a cash…

Tovább

🎖 „Az Elnök és a Parádé – avagy mikor a hadsereg lett a születésnapi torta gyertyája”

Parádé – személyes felhasználásra

Volt idő, amikor az Egyesült Államok hadseregének évfordulója csöndes ceremóniák között telt. Zászlófelvonás, ünnepi beszéd, talán egy szelet torta a kantinban. De aztán eljött 2025, és vele együtt Donald J. Trump, aki úgy döntött, ha már az amerikai hadsereg 250 éves, akkor ideje méltón…

Tovább

🔥 Che Guevara, Nagy Márton és az állam piros pulóverben

Amikor a forradalom akciósan érkezik

Volt egyszer egy forradalmár. Szakállas volt, szivart szívott, és hitt a központi árképzésben. Nem, nem Nagy Márton volt az – ő csak álmodik róla. Ma van Che Guevara születésnapja. A kubai forradalom ikonja, a latin-amerikai álmodozók poszterhőse, aki szerint a legjobb gazdaságpolitika az, amit egy…

Tovább

🔍 Snowden után szabadon

Avagy hogyan figyeltessük meg magunkat, önként, örömmel

Volt egyszer egy srác, aki nem akart mást, csak egy gyors wifit, némi erkölcsi iránytűt, és egy világot, ahol nem kell minden megnyitott PDF fájl előtt keresztet vetni. Edward Snowdennek hívták. Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségnél dolgozott, és egyszer csak rájött: amit csinálnak, az kicsit…

Tovább

A király beszéde

Avagy hogyan rezeg a parketta, amikor nem tapsol senki, de mindenki jegyzetel

Volt egyszer egy ország, ahol a miniszterelnök nem kormányozott, hanem hirdetett. Nem trónt örökölt, hanem mikrofont – de azt olyan szuverenitással, hogy még egy templomi pálca is elszegődne hozzá statisztának. Nem lépett be, hanem megérkezett. Mint egy kinyilatkoztatás. Nem integetett. Miért is…

Tovább

Egyenlő bér, eltérő valóság

A woke és a populizmus között: mi marad az egyenlőségből?

Egyenlő bér, eltérő valóság Hatvan év. Egy törvény. Egy eszme. És egyre több kérdőjel. 1963-ban aláírták az Equal Pay Act-et, hogy férfi és nő végre egyenlő bérért dolgozhasson. Azóta sok minden változott – de az egyenlőség fogalma, mintha mindinkább csatatérré vált volna. Hol eszköz lett,…

Tovább

„Van önben szemernyi tisztesség, uram?” – A félelem politikájának öröksége

„Van önben szemernyi tisztesség, uram?” Egyetlen mondat, amely megroppantott egy rendszert. Egy pillanat, amikor az erkölcs szembenézett a hatalommal. 1954. június 9-én a szenátusban elhangzott kérdés ma is érvényes: »Van önben szemernyi tisztesség, uram?« Ez az esszé a McCarthy-korszak…

Tovább
süti beállítások módosítása