Illúziók Nélkül
🕳 A per 2.0
Van, amikor az ember megnyitja az e-mailjeit,
és érzi: valami már eldőlt — nélküle.
Nincs magyarázat.
Nincs ügyintéző.
Csak egy rendszer, amely tudja, ki vagy —
és mit jelent ez ellene.
A per 2.0 az Illúziók nélkül gyűjtemény új epizódja.
Kafka világa frissítést kapott.
Az algoritmus nem kérdez. Csak eljár.
👉 A teljes szatíra a Patreonon olvasható.
Mit adtak nekünk az amerikaiak? Hát… ezt.
Mit adtak nekünk az amerikaiak? Hát… ezt.
Van abban valami egészen abszurd, amikor egy nagyhatalom új nemzetbiztonsági stratégiát ír, és közben megfeledkezik a legegyszerűbb geopolitikai alaptételről: ha hátat fordítasz a szövetségeseidnek, attól még nem gyengülnek az ellenségeid — épp ellenkezőleg, erősödnek.
Az új amerikai dokumentum pontosan ezt teszi.
Ráadásul mindezt a lehető legrosszabb, sorsdöntő pillanatban.
Amikor az eddig démonizált, patás ördögként kezelt ősellenség — Oroszország — épp egy szuverén európai országot támadott meg, és a háború következményei az európai partnerek biztonságát is közvetlenül fenyegetik.
Ez az a történelmi helyzet, amikor a szövetségi rendszer megerősítése lenne logikus… és épp ekkor fordít neki hátat Amerika.
Mint aki hosszú évek közös története után hirtelen rájön, hogy a barátai „túl drágák”, és mostantól inkább ellenfélként tekint rájuk.
És közben — mintha mindezt nem értené, vagy talán túl jól értené — gondosan kerüli annak kimondását, hogy ez a fordulat végső soron kinek kedvez igazán.
Ebben a szatírában arról írok, hogyan vált a világ legfontosabb szövetségi rendszere egyetlen tollvonással feleslegesnek minősített múltidézetté, és hogyan lett az amerikai visszavonulásból az ellenfelek ajándéka.
Mert ha valaki minden döntésével az ellenfeleit erősíti, előbb-utóbb felmerül a kérdés: vajon tényleg tévedésből teszi-e.
Ez az Illúziók nélkül új epizódja.
Keserédes humor, geopolitikai irónia — és a kérdés, amit ma már senki sem kerülhet meg:
Mit adtak nekünk az amerikaiak?