Illúziók Nélkül

2026.júl.30.
Írta: Alex Buday Szólj hozzá!

A tapasztalat, amely drágábban tért vissza…

A vállalat mindig nagyra becsülte a tapasztalatot. Különösen a búcsúbeszédekben. Amíg havi fizetés járt mellé, túl költségesnek tűnt. Néhány hónappal később azonban ugyanaz a tudás öltönyben, látogatói kártyával és tanácsadói számlával tért vissza. Ekkor már mindenki figyelt, jegyzetelt, és…

Tovább

A munkaerőpiac illúziója

A szabadság meséje a láthatatlan bilincsben

A munkaerőpiac állítólag a tudást, a tapasztalatot és a teljesítményt jutalmazza. Csak egy bizonyos kor után a tapasztalat költséggé, a tudás kockázattá, az önálló vélemény pedig kulturális illeszkedési problémává válik. Három–öt év gyakorlat előny. Harminc év már túl sok múlt egy rövid…

Tovább

A szerző, aki már csak jóváhagyta önmagát…

Az ember évszázadokon át azért fejlesztette a gépeket, hogy megszabaduljon a nehéz munkától. Amikor végre megtanultak írni is, nem csak a mosogatást bíztuk rájuk először. Hanem a verset is. A gép elkészíti a művet, az ember kijavít két vesszőt, aláírja — majd vitát rendez arról, ki a szerző. Ha a…

Tovább

A szakértelem, amelyet végül biztonsági kockázatnak minősítettek…

A lojalitás mint szakképesítés

A hatalom elvileg szereti a hozzáértő embereket. Komolyabbnak látszik tőlük a fénykép, hitelesebbnek a grafikon, és még a rossz döntés is tudományosabbnak hat. A probléma akkor kezdődik, amikor a szakember megszólal. Mert a valódi szakértelem néha hibákat, következményeket és kellemetlen…

Tovább

A terror végül saját magát is gyanúsnak találta…

Thermidor kilencedike — Robespierre és a politikai tisztaság gépezete

Robespierre 1794. július 27-én megtapasztalta a politikai tisztaság utolsó szabályát: amikor elfogynak az ellenségek, a gépezet vizsgálni kezdi a barátait. A tegnapi hazafiból mérsékelt lesz, a tegnapi vádlóból gyanúsított. Már nem elég hűségesnek lenni — látványosabban kell annak látszani, mint…

Tovább

A számla, amelyet senki sem rendelt meg…

Az infláció különös vendég. Nem kér engedélyt, nem mutatkozik be, és távozáskor sem rendezi a számlát. A kormány szerint kívülről érkezett. A jegybank szerint a költségvetés tehet róla. A vállalat a beszállítóra mutat, a közgazdász pedig elmagyarázza, hogy a helyzet összetettebb annál, mint amit a…

Tovább

Az emberiség kapott egy közös nyelvet — csak mondanivalót nem…

Eszperantó, Bábel és az emberiség makacs tehetsége a félreértéshez

Ezen a napon, 1887. július 26-án megjelent az első eszperantó könyv. Zamenhof abban reménykedett, hogy ha az emberek végre megértik egymás szavait, talán kevésbé gyűlölik majd egymást. Szép gondolat volt. Csakhogy az ember nem pusztán beszéli az anyanyelvét. Zászlót, határt, rangsort és történelmi…

Tovább

A tükör üzleti terve…

A ránc önmagában még nem üzlet. Csak annak a jele, hogy az idő elvégezte a munkáját. A valódi lehetőség akkor kezdődik, amikor valaki meggyőz bennünket arról, hogy ezért személyesen is felelősek vagyunk. Ettől kezdve az ősz haj már pigmentprobléma, a fáradt tekintet életmódbeli mulasztás, a…

Tovább

Az új pásztor és a régi falka

Tanmese a folytonosságról

Az erdő lakói leváltották a farkasokat, miután kiderült, hogy a nyáj őrzését hosszú időn át meglehetősen sajátosan értelmezték. Az új főpásztor tisztességet, átláthatóságot és megújulást ígért. Nem sokkal később azonban néhány régi pásztor ismét vezetői feladatot kapott. Ezúttal már nem a korábbi…

Tovább

Az unalom Wi-Fi-jelszava…

Volt idő, amikor az ember képes volt néhány percig csak ülni. Várni a buszt. Nézni az utcát. Esetleg arra gondolni, vajon létezik-e olyan élethelyzet, amely valóban indokolja a barna szandált szürke zoknival. Ma két üres perc már majdnem egészségügyi vészhelyzet. Előkerül a telefon, mielőtt a csend…

Tovább
süti beállítások módosítása