Illúziók Nélkül
Egyenlő bér, eltérő valóság
A woke és a populizmus között: mi marad az egyenlőségből?
Hatvan év. Egy törvény. Egy eszme. És egyre több kérdőjel.
1963-ban aláírták az Equal Pay Act-et, hogy férfi és nő végre egyenlő bérért dolgozhasson. Azóta sok minden változott – de az egyenlőség fogalma, mintha mindinkább csatatérré vált volna. Hol eszköz lett, hol jelszó, hol pajzs, hol ostor.
A cikk nem ítélkezik – csak kérdez. És talán emlékeztet is arra, mit jelent valójában: egyenlőnek lenni.
📘 A végén egy könyvajánló is vár, ha továbbgondolnád a témát.
„Van önben szemernyi tisztesség, uram?” – A félelem politikájának öröksége
„Van önben szemernyi tisztesség, uram?”
Egyetlen mondat, amely megroppantott egy rendszert. Egy pillanat, amikor az erkölcs szembenézett a hatalommal. 1954. június 9-én a szenátusban elhangzott kérdés ma is érvényes: »Van önben szemernyi tisztesség, uram?« Ez az esszé a McCarthy-korszak sötét örökségét követi végig napjaink manipulációval átitatott politikájáig – Orwell, Finkelstein, mesterséges intelligencia és algoritmusok árnyékában. De vajon ma is akad, aki megáll, és kimondja azt, amit mindenki gondol?”
? Olvasd el a teljes esszét, és ismerd meg, hogyan ismétli önmagát a történelem – csak modernebb eszközökkel, de ugyanazzal a félelemmel.
A NER-világ Gazdasági Csodái: Amikor a 21 Milliárd csak "Valami"
Közgazdaságtan 2.0 – csak haladóknak és bennfenteseknek
Mi lenne, ha egyszer csak felébrednél, és a portfóliódban lévő értékpapírok hirtelen 21 milliárddal többet érnének? Persze, valami történhetett – talán a piac varázslatosan felfedezte a magyar innováció hihetetlen potenciálját, vagy éppenséggel a kozmikus energiák kedvezően álltak. Vagy… valami.
A Matolcsy-cég esete is ilyen valami. Ahogy a hír mondja: "Valamitől hirtelen 21 milliárddal felértékelődtek az értékpapírok." Ez a "valami" persze lehet bármi – egy titkos gazdasági formula, egy misztikus befektetői bölcsesség, vagy talán csak a magyar gazdasági csoda szokásos működése. Főleg, hogy a cég az előző évben még veszteséges volt, de hát ki mondta, hogy a jövőbe vetett hit nem ér többet, mint a múltbéli számok? Hiszen a NER közeli cégeknél az "értékteremtés" gyakran olyan varázslatos, mint egy Harry Potter-könyvben: egyszer csak puff, és itt van a plusz milliárd.
A Matematika Új Irányai A hagyományos közgazdaságtan szerint egy vállalat értéke a nyereségéből, kilátásaiból és a piaci környezetéből származik. A magyar modell azonban ennél sokkal kreatívabb. Itt néha elég, ha egy "jól helyezett" cég kap egy kedvező állami szerződést, egy rejtélyes befektetői mozgást, vagy éppen a jegybank elnöke baráti gesztusként megsimogatja a portfóliót. Az eredmény? Presto! 21 milliárdos értéknövekedés, amit a közönség csak ámulva néz, mint a varázslatot.
"Valami" – A Legjobb Gazdasági Stratégia A kormányzati retorika szerint Magyarország a "sikeres gazdasági reformok" országa, ahol a növekedés mindig "magasabb, mint a szomszédokban". Persze, ha néha kell egy kis "valami" ehhez – például állami támogatások, közbeszerzési csodák, vagy váratlan tőzsdei csillanások –, az csak részletkérdés. A lényeg, hogy a számok valahogy mindig stimmelnek.
Mi lesz a következő csoda? Ha már egy cég értékpapírjai "valamitől" 21 milliárddal felugranak, vajon mi következik? Talán egy újabb banki szektor "megváltása"? Vagy egy váratlanul nyereséges stadionbefektetés? A lehetőségek végtelenek, hiszen a NER gazdasági modellje nem kötődik a hétköznapi fizikához. Itt a milliárdok nem "keresik meg", hanem "megtörténnek".
Míg a világ többi része a hagyományos gazdasági törvényekkel küzd, Magyarország új utakat jár. Itt a "valami" nem csak magyarázat, hanem egy teljes gazdasági filozófia. Ha legközelebb hallod, hogy egy NER-közeli cég "varázslatosan" meggazdagodott, ne törj fejet – csak mosolyogj, és mondd: "Hát persze, valami."
És ki tudja? Talán egyszer a 'valami' bekerül a közgazdaságtan-tankönyvekbe is – természetesen külön fejezetben, 'Magyar innovációk' címszó alatt.”
